Tequilába menet az út mentén néhány több száz éves haciendán palackozóüzemet látni, de a leghíresebbek és legrégebbiek magában a kisvárosban működnek. Itt hat gyár van, de mindegyik igen kicsi, a legnagyobb is inkább tűnik családi vállalkozásnak. Persze az is, hiszen a Cuervo család leszármazottai birtokolják a mai napig az üzemet.

A tequila nevet egyébként - a champagne-hoz, a cognachoz vagy a mi tokajinkhoz hasonlóan - kizárólag e terület termelői használhatják, és ők is csak akkor, ha az ital legalább 51 százaléka kék agávéból származik.

Természetesen a legjobb italok 100 százalék agávéból készültek, de exportra elsősorban a mixto, azaz a cukornád és agávé keveréke jut.

A tequilát külföldön először a hollywoodi sztárok fedezték fel a XX. század 30-as, 40-es éveiben. Ekkor lépett be az ital a fogyasztói társadalomba.

A kaliforniaiak találták fel a Margarita koktélt - jég, narancslikőr, lime-lé és tequila keveréke -, amely a másik híres koktéllal, a Tequila Sunrise segítségével a tequilaeladásokat rohamosan növelni tudta.

Állítólag Bing Crosby, a híres énekes és színész volt az első, aki az egyik jó nevű tequilát importálni kezdte az USA-ba.

Többféleképp iható a tequila. Természetesen a hazánkban is elterjedt, citrom vagy lime és só kombináció is népszerű, de sokan isszák a tequilát grapefruitlével vagy sangritával (narancslé, paradicsomlé, só és chilipaprika keverékével). Mexikóban azonban az ínyencek azt tartják, hogy a jó tequilát nem szabad elrontani sem citrommal, sem sóval, sem egyéb módon keverve.